A lisztérzékeny betegek diétája
A gabonafélék fehérjéje a glutén, amely enzimhiány következtében lisztérzékeny betegeknél a vékonybél nyálkahártyáját károsítja.
Hasmenés, hányás, étvágytalanság, hasi feszülés, növekedésben való visszamaradás jellemzi a betegséghez társuló tüneteket. Mindebből következik, hogy gluténérzékeny betegek diétájában nem szerepelhet glutént tartalmazó gabonafehérje.
A búzából, rozsból, árpából, zabból készült élelmiszerek vagy tápszerek fogyasztása szigorúan tilos! A gluténérzékeny beteg tartózkodjék a búzakorpa vagy zabpehely fogyasztásától, azok gluténtartalma miatt. A rizs-, a szója-, a kukoricalisztből, darából készült készítmények viszont szabadon fogyaszthatók.
A diétával kapcsolatban tudni kell, hogy a gluténérzékeny betegnek egész életre szól a gluténmentes diéta, ezért fontos, hogy a felsorolt alapanyagokból minél változatosabb étrend készüljön.
A kenyér és a finompékáruk táplálkozásunk fontos alapanyagai. Vannak azonban olyan gyermekek és felnőttek, akiknél a búza és más gabonafélék fogyasztása betegségük miatt súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.
A coeliakia, vagyis a lisztérzékenység gyakrabban okoz gondot, mint gondolnánk. A lisztérzékenység genetikailag meghatározott, öröklődő betegség. Mi a kórkép lényege? Néhány gabonafélében - a búzában, rozsban, árpában és zabban - megtalálható fehérjének, a gluténnek egyik alkoholban oldódó alkotórésze, a gliadin károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. A toxikus károsító hatás következményeképpen zavart szenved a tápanyagok felszívódása, ami a későbbiekben különféle tünetek, panaszok és a laboratóriumi értékek eltéréseiben nyilvánul meg. Speciális diétával a nyálkahártya-károsodás visszafordítható, és a klinikai tünetek megszüntethetők, azonban a glutén (a sikér) viszszaadása után az elváltozások és a tünetek újra megjelennek.
MI OKOZZA?
A becslések szerint Magyarországon a lakosság körülbelül 1 ezrelékét érinti a betegség. Lisztérzékenység tünetei leggyakrabban kisgyermekkorban (1-1,5 éves korban) jelennek meg, hozzávetőlegesen fél-egy évvel az első, lisztet tartalmazó ételek étrendbe kerülése után.
A betegség kialakulásának oka még kérdéses. Annyi bizonyos, hogy közvetlenül a vékonybél nyálkahártyáját károsító hatásért a gliadin tehető felelőssé, de maga a károsodás folyamata még nem teljesen ismert. Többféle elmélet létezik magyarázatul a szakirodalomban. Az immunológiai elmélet szerint a gluténnel szembeni kóros immunválasz - késői allergiás reakció, illetve autoimmun folyamat (amikor a szervezet saját anyagai ellen termel ellenanyagokat) - következménye a nyálkahártya-sorvadás. Feltételezik előzetes vírusfertőzés szerepét is, mások a felszívást végző hámsejtek kóros áteresztőképességének tulajdonítják a nyálkahártya-elváltozásokat.
MIKOR GONDOLJUNK RÁ?
A lisztérzékenység legjellegzetesebb tünete: a periodikusan jelentkező vagy idült hasmenés: előfordulhat ritkább, egyszerre nagyobb tömegű székletürítés is.
Egyéb jellemző tünetek:
- felfúvódás, haspuffadás
- étvágytalanság
- esetenként hányás
A felszívódási zavar következtében kialakuló hiányállapot jelei:
- vashiányos vérszegénység
- fehérjehiány
- a kalcium és a D-vitamin zavart felszívódása miatt a csontok mészszegények
- gyermekkorban jellemző a növekedésben való visszamaradás, a nem megfelelő súlygyarapodás, fogyás
- kedélyzavar, ingerlékenység, fáradékonyság, erőtlenség
Felnőtteknél gyanút keltő tünetek:
- hasi görcsök, hasmenés és/vagy székrekedés
- fáradékonyság, levertség
- immungyengeség
- szájüregi fekély
- bőrgyulladás (herpesszerű, kerek foltok)
- meddőség, cikluszavarok
- éjszakai görcsök
- depresszió, lehangoltság, allergia
- fejfájás, migrén
HOGYAN DERÜLHET RÁ FÉNY?
A betegség gyanúját a klinikai tünetek és a felszívódási zavarból adódó laboratóriumi eltérések vetik fel. A gliadin és más anyagok ellen termelt ellenanyagok kimutatása a beteg véréből még közelebb vihet a diagnózishoz, azonban a kórisme csak a vékonybél nyálkahártyájából vett minta szövettani vizsgálata (vékonybél-biopszia) alapján mondható ki. A diagnózishoz három vagy több alkalommal kell szövettani vizsgálatot végezni. Az első biopsziát még a kezelés megkezdése előtt kell elvégezni. Ha a nyálkahártya-elváltozás kóros, akkor a második szövettani vizsgálatra egy évvel a gluténmentes diéta beállítása után kerül sor. Megfelelő javulás esetén ezután kerülhet sor szoros orvosi felügyelettel a gluténterhelésre, majd ezt követően a tünetek súlyosságától függően fél-két év múlva a harmadik biopsziára. Abban az esetben, ha a gluténmegvonásra jelentősen javul, a gluténterhelésre pedig romlik a szövettani kép, felállítható a lisztérzékenység diagnózisa.
LEGFONTOSABB A DIÉTA!
Jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan gyógymód, amely magát az okot, a gluténérzékenységet tudná megszüntetni, viszont a betegség tünetei elmúlnak, ha a beteg étrendjéből véglegesen kiiktatunk mindenféle gluténtartalmú élelmiszert. A coeliákiás beteg élete végéig nem fogyaszthat búzából, árpából, rozsból, zabból, illetve ezek felhasználásával készült termékeket! A gluténmentes diétát szigorúan be kell tartani!
A gluténmentes diéta alapelvei
A gluténmentes diéta összeállítása beható ismereteket kíván. Mivel a búzaliszt nemcsak az alapvető sütőipari termékek alapanyaga, hanem sok más élelmiszer alkotórésze lehet, ezért a nem teljesen nyilvánvaló esetekben is gondolni kell gluténtartalmú összetevőre (pl. készételek, konzervek esetében). Megnehezítheti az eligazodást az is, hogy nem minden élelmiszeren tüntetik fel az adalékanyagokat, mivel ez a 2%-ot el nem érő összetevők esetén nem kötelező előírás. Előfordulhat, hogy a gyártó cég megváltoztatja a termék összetételét. Ezért a lisztérzékenyeknek folyamatosan figyelniük kell, hogy csak garantáltan gliadinmentes élelmiszereket vásároljanak!
MIT SZABAD, MIT NEM?
Malom- és sütőipari termékek
Nem fogyaszthatók: búza, rozs, árpa, zab és az ezekből a gabonákból készült termékek, kenyér (barna kenyér sem!), péksütemény, tésztafélék, müzlifélék, ostya, kekszek.
Fogyaszthatók: rizslisztből, kukoricalisztből készült kenyér, speciális gliadinmentes kenyér- és süteményporok, tészták. A házi ételkészítéshez a tiltott gabonafélék lisztje helyett jól alkalmazható a rizs, kukorica, burgonya, sárgaborsó és a szója, illetve az ezekből készült liszt, dara. Olajos magvak, lenmag és szezámmag is kerülhet az étlapra.
Tej és tejtermékek
Fogyaszthatók: az ízesítés nélküli tej, túró, tejföl, sajtok nagy része.
A tejdesszertek, vagyis gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek, illetve a többkomponensű termékek csak akkor, ha feltüntették a csomagoláson, hogy gluténmentes.
Húsok, húskészítmények, tojás
A húsfélék, a halak és a tojás is gluténmentes, tehát szabadon - de nem mértéktelenül! - fogyaszthatóak.
Figyelem! A legtöbb húskészítmény gluténmentes, de előfordulhatnak olyan termékek is, amelyek gliadintartalmú alapanyag hozzáadásával készültek, ezért vásárláskor mindig körültekintően kell eljárni.
Gyümölcsök és zöldségfélék
A friss és a mirelit gyümölcsök és zöldségek korlátlanul fogyaszthatók. Elősegítik a folyamatos vitamin- és ásványianyag-utánpótlást, magas rosttartalmuknál fogva pedig segítik a bélműködést.
Italok
Fogyaszthatók: víz, ásványvíz, üdítőitalok, szemes kávé, valódi kakaó, tea.
Nem fogyasztható: gabonapálinkák, sör.
Kerüljük az instant kávé-, kakaó- és teaporok használatát, mivel tartalmazhatnak glutént!
Konzervek, ételízesítők, fagylaltok
Csak a garantáltan gluténmentes termékek fogyaszthatók. A hazai palettán is szerepelnek ma már gluténmentes konzervek, bébiételek, jégkrémek és egyéb termékek. Ám sokkal jobb, ha otthon készítünk olyan ízletes ételféleségeket, amelyek a reformtáplálkozás elveihez is közelebb állnak. A diétával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel bátran forduljunk a kezelőorvoshoz, dietetikushoz vagy a témában jártas életmód-tanácsadó szakemberhez! Létezik a lisztérzékenyeknek országos egyesülete (lásd alul az információt).
A COELIAKIA MEGELŐZÉSE
A betegség megelőzésében nagyon fontos, hogy a csecsemők étrendjébe csak féléves koruk után kerüljenek liszttartalmú ételek! A főzelékek sűrítéséhez ajánlatos burgonyát, esetleg gluténmentes gabonapelyhet használni!
dr. Lakosi Gabriella
EXTRA TIPPEK
Hatásos kiegészítő kezelési módok a lisztérzékenység tüneteinek enyhítésére és a károsodás mértékének enyhítésére
Bélflórarendezés: a normál baktériumflóra támogatja a felszívódást, mérsékeli a puffadást, a túlérzékenységi tüneteket, véd a fertőzések ellen.
Gyógyteák: a kamilla, körömvirág, cickafark, apróbojtorján keverékéből készült tea mérsékeli a bélfal irritációját, enyhíti a gyulladásos tüneteket.
Vitaminkúra: elengedhetetlen a kúraszerű kombinált ásványianyag- és vitaminpótlás, ha el akarjuk kerülni a hiánytüneteket. Legjobbak a természetes alapanyagú multivitaminok.
Többször keveset és alaposan megrágva szabad csak enni, hogy könnyebb legyen megemészteni az ételt.
Hogyan győződhetünk meg róla, hogy a termék garantáltan gliadinmentes?
- Az élelmiszeren szöveggel tüntetik fel, például: gliadinmentes, gluténmentes vagy lisztérzékenyek, coeliákiások is fogyaszthatják.
- Grafikusan jelölik - áthúzott búzakalászszal - a gliadinmentességet.
- A terméken jelölés nem található, de a gyártó szavatolja ezt, és erről az OÉTI-t tájékoztatja, ahol ezt nyilvántartják.
Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete: 1025 Budapest, Palánta u. 11. Telefon: 438-0233
JÓ TUDNI!
Búzaliszt helyettesítése gliadint nem tartalmazó lisztekkel: 100 g búzaliszt helyettesíthető: 100 g kukoricaliszttel, 95 g finom kukoricadarával, 90 g rizsliszttel, 75 g durva kukoricadarával
